2008. március 19.

volt-ál

jössz, mész, teszel, veszel
azt hiszed, tudod, hogy mit keresel
fáj a múlt, eltemetted rég,
hiszed és vallod, hogy erőd elég

néha egy érzés, egy gesztus-töredék
rég ismert dallam emléket idéz
ökölbe szorul a kéz
s egy árnyalattal keményebben lépsz
és lépek

akarsz és kapsz és adni akarsz
harcolsz és dacolsz
kapaszkodsz
szíved ajtaját résnyire kinyitod
majd gondosan bezárod

hiányérzet kompenzáció
kiizzadt ejakuláció
út-szakadék s néha találkozás
gyöngy a lelkünk göröngyös talaján (A-nak, 2003)

3 megjegyzés:

Attila írta...

Most szerelmes macska-egér játék az élet,

Lelkünkben napról-napra emeljük a tétet,

Egyszer te üldözöl és én esek csapdába,

Máskor te menekülsz és én kereslek halálra.

Névtelen írta...

Nem lehet tudni, melyik a te versed, van- egyaltalán közöttük?
Nem vagyok egyedül igaz útjaink keresésében. És tudod, szeretek pontosan fogalmazni.
Mi van akkor ha nem működik a Norton (Dénes Jocó)?
És miért legyünk nyúlak a vadaszmezőn, ha lehetünk vadászok? Ugyancsak kedves barátom megközelítése. Köszönöm meghívásodat, egyelőre ennyit.
Szabó András

Zsigmond Júlia írta...

Kedves, ami nincs idézőjelben, az az én írásom. Én nem vadászmezőben, hanem játszótérben gondolkodom. Kösz a megjegyzést. :)