A szennyes havat nem lehet tisztára mosni. Gondolatok bűzös zavarát gondolkodással nem lehet jó illatúvá varászolni. Ördögi kör, maszatolás, önigazolás, helyben topogás, de inkább távolodás... Véget nem érő tépelődés, kimerülés...

A belső béke, nyugalom, a minden jól van-érzése ajándék, akárcsak a havazás, ami perceken belül fehérré varázsol mindent. Erőfeszítés nélküli és tökéletes. Kegyelemnek is hívjuk. Ön-Magunk el-engedése.

Nononak

vagy nekem mint a tenger
befogadsz és ringatsz
bölcs nyugalmat adsz

jöhetek Hozzád
bármikor
bárhogyan
bárhonnan
ha sáros már a csizmám
s elfogyott minden szavam
vagy ha a könnyem szakad

s néha még mosolyom sem marad
Neked
ki nemcsak nézel
de látsz is
és Rád mosolyog a virág is
mert tiszta a szíved
s a szándékod nemes
és nagy nyitottsággal
fürkészed az eget

s az én lelkemet
nagyon jól ismered

igaz barátságodat
köszönöm Neked! (2011. dec. 31.)

Születésnapodra

Tágul a tér, korlát nincsen.
Ezt kiáltja minden sejtem.

Hozom a vágyat,
Hogy keresselek tovább,
S a vágyat,
Hogy mindig megtalálj!
A hitet, hogy szabad
szabadon szeretni!
Nincsen dogma és szabály.

Hozom közös utunk örömét,
Sok ezer megélt csodát.
Hozom,
Neked hozom a dalt,
Lelkem bíbor-illatát!

(Marosvásárhely, 2011. dec. 16.)