Kedves Júlia!
Levelet írok Neked, mert így egyszerűbb. Szeretnék értelmesen elbeszélgetni Veled, de Te mindig máshol vagy. Rohanok Utánad, de Te meg sem állsz. Kérlek, ne haragudj! Nem akarlak bántani. De állítólag Te vagy a legjobb barátom. Szeretlek.
Tudom, hogy jót akarsz. De mindig akarsz valamit. A tegnap kedvetlen voltál, mert "csak úgy" eltelt a nap. Miért ne telhetne el "csak úgy" egy nap vagy több nap? Néha azt gyanítom, hogy Te nem is akarsz találkozni velem. Mert másnak adod az időd. Fontosabbnál fontosabb dolgokkal foglalkozol, tudom. És mindig mindent meg lehet magyarázni, ezt mindketten tudjuk.
Észrevetted-e, hogy már Advent van? Itt a Karácsony, és ismét vége egy évnek...
Szeretném, ha tudnád, hogy büszke vagyok Rád. És nagyon szeretnék együtt örülni Veled. És felnyitni a szemed, hogy lásd meg, hogy van miért! Nézz csak körül... Értéket teremtettél. Emberek szívében elsősorban. Hidd el!
Mi lenne, ha egyszerűen csak örülnél? Van okod arra, hogy elégedetlen légy? Ja, hogy nem mindig minden úgy van, ahogy Te akarod... Nyugodj bele. És vedd észre a fától az erdőt!
Én támogatlak mindenben, tudod. Ha már annyira akarod, nyerd meg ezt a versenyt. Meg tudod csinálni! És én nem akarom elvenni a játékszered. De ne feledd, hogy nekem nem a jutalom kell, nekem Te kellesz! Semmi más. Érted?
Tudom, hogy boldog vagy. Mindig ezt mondod. Mégis kérlek nagyon, hogy figyelj egy kicsivel jobban rám. Mert boldogabb is lehetnél. Én tudom.
Puszi és ölelés, Júlia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése