Nem vagyok beavatott, és az információim hiányosak, mégis a kérdéshez nyúlok. Nem olyan szándékkal, hogy megmondjam a tutit, ilyenből van úgyis elég. Csak figyelek és érzek... Amúgy az információ nem egyenlő a tudással. Egy kedves barátom hívta fel rá a figyelmem. És mennyire igaz! Az átlagembernek rengeteg az információja, csak mindez nem viszi önmagához közelebb. A Mester sokkal kevesebbet tud, mint bárki más, de a Valóságot tudja, és a jelen pillanattal mindig összhangban van és cselekszik....
Gyümölcseiről ismeritek meg a fát. Én beleharaptam pár gyümölcsbe... És gyanús nekem az ezoterikus tanítás, a tanítók is... Hány olyan ember él ma a földön, aki ismeri önmagát, a másikat, az univerzum működési elvét?! Hiteles? Akkor miért és mit tanít? Persze, tanítani kell... Az sem baj, ha valaki azt hiszi, hogy megtalálta az Igazságot, és azt mindenkivel meg kell osztania. Mégis mindig mindenki a saját táncát járja... És ez így jó.
Mi ezzel nekem a gondom? Semmi. Csak észrevettem, hogy az útjelző táblára való mutogatás nem egyenlő az úton való járással. Hogy aki nem érti az életet, az elkezdi tanítani. Hogy nagyapám talán közelebb áll a Tudáshoz, mint egy elismert ezoterikus tanító. Persze mindennek megvan a maga helye és szerepe.
Nem bántom az ezotériát. De amit látok az ál-ezotéria. Veszélyes terület. Minden belefér: bűn tagadása, egoizmus, önmegváltás.
Van recept arra, hogy hogyan éljünk?
Én megbeszéltem magammal egy pár apróságot. Pl. hogy mától következetesen lefekszem 23 órakor és felkelek 6-kor. Már elcsúsztam, de mentem, ami menthető. Amúgy csábít is az álom világa...
Gyümölcseiről ismeritek meg a fát. Én beleharaptam pár gyümölcsbe... És gyanús nekem az ezoterikus tanítás, a tanítók is... Hány olyan ember él ma a földön, aki ismeri önmagát, a másikat, az univerzum működési elvét?! Hiteles? Akkor miért és mit tanít? Persze, tanítani kell... Az sem baj, ha valaki azt hiszi, hogy megtalálta az Igazságot, és azt mindenkivel meg kell osztania. Mégis mindig mindenki a saját táncát járja... És ez így jó.
Mi ezzel nekem a gondom? Semmi. Csak észrevettem, hogy az útjelző táblára való mutogatás nem egyenlő az úton való járással. Hogy aki nem érti az életet, az elkezdi tanítani. Hogy nagyapám talán közelebb áll a Tudáshoz, mint egy elismert ezoterikus tanító. Persze mindennek megvan a maga helye és szerepe.
Nem bántom az ezotériát. De amit látok az ál-ezotéria. Veszélyes terület. Minden belefér: bűn tagadása, egoizmus, önmegváltás.
Van recept arra, hogy hogyan éljünk?
Én megbeszéltem magammal egy pár apróságot. Pl. hogy mától következetesen lefekszem 23 órakor és felkelek 6-kor. Már elcsúsztam, de mentem, ami menthető. Amúgy csábít is az álom világa...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése