2009. július 2.

Ki

vagyok? Honnan jöttem? Hová megyek? Miért vagyok a földön?
Kérdések, melyek nem hallgatnak el. Nincs fontosabb önmagam és Isten megtalálásánál. Semmi sem írhatja fölül. Család, karrier, szép színdarabok... semmi. Játszom a játék kedvéért szépet, igazat, sárból aranyat. Ez jó. De ez nem én vagyok.
Ki ismer engem?

Minden bennünk van, mindenben benne vagyunk. A külső bohózat jelentősége eltörpül, ha úton vagyunk. Azon, ami befele vezet. Aki bárminek az okát magán kívül keresi, téved.
Van időd odafigyelni arra, hogy mit mesél a lelked?

Az önismeret legnagyobb akadálya, hogy azt hisszük, tudjuk, hogy mi a jó és mi a rossz. Jó lenne kidobni... mindent. Az agyunkból, mert abban élünk. A gyerekek még színről színre látnak, aztán az ő világukat is beskatulyázzuk, nevelünk biorobotokat.
Van bátorságunk felébredni?

Gondolkodás által nem megérthető az élet. De van egy Tudás, ami mindannyiunk számára hozzáférhető...mert bennünk van. Kérdezni kell, elindulni. Mindig van valaki vagy valami, ami továbbvezet...

Aki szabad, az nem akar. Aki akar, az nem szabad. Hm?

Ne keresd a logikai összefüggést a sorok között.

Különleges zamata van minden napnak...

1 megjegyzés:

István írta...

Egyetértek ezen gondolatokkal.
De: milyen mértékben élsz is ezek szerint? :-)