2011. január 4.

új év

kívánom a csöndet, mélyet
derűs fehér békességet
lelkem testem testvérségét
önmagam valódi énjét

hazugságmentes ébredést

volt már annyi harc dac mámor
csúcsok közötti lázálom
jelszavak és menetelés
kemény zászlórúd-lengetés

elmaradt világmegmentés

fölboncoltam szívet agyat
átszöktem a határokat
kerestem tiszta fogalmat
ingovány és önvád maradt

csendül a csend
kattan a zár
tisztul a szem
valaki vár

4 megjegyzés:

@havas írta...

"csendül a csend
kattan a zár
tisztul a szem
valaki vár"

Igen, valahol, vki mindig vár! De azt hiszem, én is, te is, mi is, valamit mindig várunk.
Részemről, egy széki népi köszöntő neked: "Itt az új év, új jót hozzon,/régi jónktól meg ne fosszon!/Hogyha új jót nem is hozhat,/vigye el a régi rosszat!"

Névtelen írta...

Nagyon jó:)
Ha megnyugtat, emlékeztet,örvendeztet,inspirál esetleg felkavar vagy...akkor már érdemes megjelentetni.
Engem a fehér hó megnyugtató bizonyosságára emlékeztet.

Zsigmond Júlia írta...

Köszönöm a megjegyzéseket, a biztatást! Kata, én is olvasom a blogod... Nagyon jól írsz.

@havas írta...

Én köszönöm! Megjegyzéseket kéretik, nálam (is) hagyni. Tudod, feedback :D...
Örülök, hogy így is "találkozunk (-tunk)"!